Infláció kalkulátor – számold ki egyszerűen, mennyit romlik a pénzed évről évre. Nézd meg, hogy mennyit ér a pénzed most az infláció alapján.
Tippek és fontos tudnivalók az Infláció kalkulátor használatával kapcsolatban
Mi is az az infláció, avagy mit számol az Infláció kalkulátor?
Az infláció azt jelenti, hogy milyen mértékben változott, pontosabban nőtt az árszínvonal egy bizonyos időszakban. Gyakran a „pénzromlás mértékeként” emlegetik, de ezt a kifejezést a közgazdászok nem igazán kedvelik. Pontos megfogalmazásban az infláció tulajdonképpen a pénz vásárlóértékének csökkenése, melynek mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki.
Nézzük meg egy egyszerű példán keresztül, hogy mit is fejez ki pontosan az infláció!
- 2021 nyarán az utazás előtt alaposan bevásároltunk és 50 ezer forintot költöttünk.
- 2022 nyarán ugyanezt tesszük, sőt nagyjából ugyanazokat a cikkeket is szeretnénk megvenni.
- Igen ám, de időközben volt egy 15 százalékos infláció. Ez azt jelenti, hogy az árszínvonal 15 százalékkal emelkedett.
- A 2021-es 50 ezer forintunk tehát már nem ér annyit, mivel többet kell fizetnünk ugyanazokért az árucikkekért. 2022-ben az 50 ezer forintunk vásárlóereje már csak 43 478 forint lesz. Fordítva számolva tehát az 2021-es 50 ezer forintos bevásárlás 2022-ben már 57 500 forintba kerül.
Lényegében tehát ha az infláció egy pozitív szám, akkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén többet kell fizetnünk 1 kg kenyérért, mint tavaly. Vagyis a pénzünk idén kevesebbet ér, mint az előző évben. (Fontos persze azt is megjegyezni, hogy az infláció mértéke egy átlag, vagyis a konkrét termékek esetében a szám ettől eltérhet. A példánkban említett kenyér ára például a duplájára nőtt 2021-2022 viszonyában, vagyis ebben az esetben, erre a konkrét termékre az infláció mértéke 100 százalék volt!)
Mi okozza az inflációt?
Az infláció több tényező együttes hatásának nem kívánt eredménye. Az alábbiakban felsoroljuk az inflációhoz vezető jellemző okokat.
- Pénzkibocsátás: a kormányzatok általában több pénzt bocsátanak ki, mint amennyit a gazdaság ténylegesen igényel, ami inflációt okozhat.
- Kereslet-kínálat egyensúlyhiánya: ha a kereslet a kínálattal szemben túlsúlyban van, akkor az árak emelkedni fognak.
- Energiaköltségek: a világpiaci energiaárak emelkedése vagy a kormányzati intézkedések, mint például az adók emelése, inflációt okozhatnak.
- Gazdasági liberalizáció: amikor egy gazdasági területre vonatkozó korlátozó piaci szabályokat megszüntetnek (ilyen volt például a rendszerváltás idején a távközlés liberalizációja).
- Kormányzati intézkedések: a kormányzati intézkedések, mint a szociális juttatások növelése, az adóemelés vagy a költségvetési deficit növekedése, inflációt okozhatnak. Ezen kívül ide sorolhatók még a kiszámíthatatlanságot növelő kormányzati intézkedések is, amik csökkentik a befektetők bizalmát.
- Vallási, politikai vagy háborús instabilitás: a bizonytalanság a keresletet és az árakat egyaránt befolyásolhatja.
- Kedvezőtlen időjárási események: a termények termelési képességét befolyásoló időjárási események, mint például a szárazság vagy az árvíz, inflációt okozhatnak. (2022-ben pl. Magyarországon a rossz időjárási körülmények sem tettek jót a mezőgazdaságnak, így már önmagában ez is komolyan növelte az inflációt).
- Élelmiszer-importárak: a globális élelmiszerpiacra gyakorolt hatások, mint a világpiaci árak növekedése, szintén inflációt okozhatnak.
- Romló nemzeti fizetőeszköz: a pénz romlása más devizákhoz képest szintén inflációt okozhatnak, hiszen jóval többe kerül megvenni a külfölről behozott árucikkeket. (Magyarországon például 2022-ban rendkívüli mértékben romlott a forint árfolyama mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest, gyakorlatilag 13 év alatt nem gyengült akkorát a forint, mint 2022-ben).
- Túlzott fizetésemelés: a munkavállalók fizetésemelése, amely a munkáltatók árak emelkedését okozhatja, inflációt okozhat.
- Korrupció: amikor egy kormányzat esetében jelentős mértékben tapasztalható az, hogy az adófizetők pénzéből fizetett beruházások értékének jelentős részét ellopják.
Mit jelent a negatív infláció?
Ha az infláció értéke negatív, akkor a pénz vásárlóereje nő, vagyis csökken az árszínvonal. Ez azt jelenti, hogy idén ugyanazért az összegért több dolgot tudunk vásárolni (vagy ugyanazt olcsóbban), mint mondjuk tavaly. Persze ez nagyon ritka, de akár azt is jelentheti, hogy a sarki pékségben kevesebbet kell fizetni a kakaós csigáért idén, mint 1 évvel korábban.
Sajnos azonban ez sem igazán jó. A negatív infláció – szaknyelven defláció – visszafogja a gazdasági növekedést, vagy akár egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Magyarországon például 2013-hoz képest 2014-ben -2 százalék volt az infláció, vagyis 2 százalékos volt a defláció.
Hogyan számolja ki az inflációt a kalkulátor?
A kalkulátor a Központi Statisztikai Hivatal éves inflációs adatai alapján határozza meg két évszám között az infláció mértékét.
A mi kalkulátorunk a két évszám között megadott időtartamra helyesen számol, szemben más, az interneten fellelhető inflációs számításokkal. Sok kalkulátor ugyanis a kiinduló évben az előző évhez képest mért inflációt is beleszámolja, ami teljesen hibás megközelítés, és rossz eredményt hoz. Mit is jelent ez pontosan? Tegyük fel, hogy kíváncsiak vagyunk a 2020 és 2021 és közötti inflációra. Ekkor nyilvánvalóan csak a két év közötti inflációs értéket kell figyelembe venni, ami KSH adatai alapján 5,1 százalék. Számos kalkulátor azonban – hibásan – ideszámítja a 2019-ről 2020-ra mért inflációt is.
Hogyan használjam az infláció kalkulátort?
- Válaszd ki azt a két évszámot, ami között szeretnéd tudni az inflációs értéket. Ez lehet mindössze 1 éve, vagy akár több évtized is. Kalkulátorunk a KSH inflációs adatait használja, melyek 1960 óta állnak rendelkezésre. Mivel az aktuális év esetében csak havi adatok állnak rendelkezésre, ezért ekkor általában egy becslést használunk az infláció értékének meghatározására.
- A fentiek túl lehetőség van arra is, hogy meghatározzuk a pénz értékét az adott évre vonatkozóan. Alapértelmezésként a kiinduló évnél 100 ezer forint van megadva. Az Infláció kalkulátor így azt is kiszámolja, hogy mennyit ér ez a 100 000 forint a megadott záróévben, például 2022-ben, vagyis azt, hogyan változik a pénz vásárlóereje.
Minden adat megadása után a kalkulátor azonnal számol. Nem kell tehát semmilyen gombra kattintani, a friss eredmények azonnal láthatók.
Mik a magas infláció következményei?
Leginkább az, hogy ami tavaly még 1000 forintba került, az idén mondjuk 1200 forintba. Persze ha csak egy kért árucikk ára emelkedik, az még nem okoz infláció, bár ha mindenki által vásárolt termékekről van szó (pl.: benzin, kenyér), akkor azok hatása előbb-utóbbi más termékek és szolgáltatások árának növekedésében is megjelenik. Ha szinte minden termék- és szolgáltatástípusra kiterjed az áremelkedés, az már az infláció biztos jele.
A magas infláció a pénz elértéktelenedését okozza. Ennek köszönhetően folyamatosan nőnek az árak.
Ha a magas infláció mellé a gazdasági növekedés lassulása, esetleg visszaesése is társul, az a legrosszabb eset. Ezt amúgy szaknyelven stagflációnak hívjuk.
Mi a hiperinfláció?
A hiperinfláció a pénz értékének rendkívül gyors és drámai romlása, amely a folyamatosan emelkedő árakat okozeredményezi. Ennek oka többrétű, általában a gazdasági instabilitás, a kormányzati válság, a háború miatt történő túlzott pénzkibocsátás okozza. A hiperinfláció teljesen lenulláza, vagyis elértékteleníti a megtakarításokat, és nehézségeket okoz az embereknek a mindennapi élethez szükséges dolgok megvásárlásában. Habár Magyarországon 2022-ben 25 százalékos volt az infláció, ez még nem tekinthető hiperinflációnak.
Mi volt a világon valaha az 5 legnagyobb inflációs érték?
Ez egy olyan toplista, amire természetesen nem jó felkerülni. Azon túl, hogy az Eurostat adatai alapján 2022-ben Magyarországon az infláció két és félszerese volt az EU-átlagnak, sajnos ezen a toplistán is rajta vagyunk.
- Zimbabwe, 2008: az infláció egy év alatt 25 ezer százalékra emelkedett, ami a pénzromlás, az élelmiszerhiány, az energiahiány és a kormányzati instabilitás miatt alakult ki.
- Nicaragua, 1990: az infláció a Sandinista kormány bukását követően, a gazdasági liberalizáció és a visszaélések miatt emelkedett 22 000 százalékra.
- Magyarország, 1946: a második világháború után, a pénzromlás, a gazdasági instabilitás, a kommunista kormányzat és a korlátozott termelés miatt az infláció elérte a 41 900 százalékot.
- Németország, 1923: a világháború után a német gazdaság instabilitása, a hitelező országok követelései, a pénzromlás és a kormányzati válság miatt az infláció elérte a 29 800 százalékot.
- Jugoszlávia, 1994: az infláció a gazdasági reformok és a politikai válság miatt emelkedett 245 százalékra.
Híres mondások az inflációról
„Az infláció az, amikor 5000 forintot fizetsz egy 3000 forintos hajvágásért, ami amúgy 1000 forint volt akkor, amikor még volt hajad.” – Sam Ewing, amerikai baseball játékos
„A burzsoázia szétzúzásának módja az, hogy az adózás és az infláció malomkövei közé őröljük.” – Vlagyimir Iljics Lenin, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője
„Az infláció erőszakos, mint egy útonálló, olyan ijesztő, mint egy fegyveres rabló, és olyan halálos, mint egy bérgyilkos.” – Ronald Reagan, színész, az USA elnöke
„Az infláció törvény nélküli adózás.” – Milton Friedman, Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász